Mostanában nagyon elkerült az ihlet. Nem tudok mit írni pedig vannak történések amikrõl tudnék. Csütörtökön jóformàn sírtam az osztály miatt. Az ok pedig az, hogy az osztály nem tiszteli a zenét. Mit keresnek akkor egy emeltfokú ének-zene iskolàban? A részleteket nem tudom leírni mert megint megsértõdnék. De aztán Kevin is bejött a tanszobára az az a büfénél találkoztunk és kicsit vidámabb lettem. Jó volt, hogy ott ült mellettem. Biztos pont. Írtam a könyvemet csendben mert az igazgató helyettes volt a tanszobás. Egyszer kimentem egy pillanatra a folyosóra, mikor vissza jöttem Kevin épp a ceruzámat (amivel a könyvet írom) rakta le a regény mellé és gyorsan becsukta. Idiótán mosolygott egész pontosan huncutkául nèzett én pedig suttogtam : - Te, lenni, halott!-mosolyogtam én is. Kinyitottam a könyvet és mit látnak szemeim, Kevin "gyönyörû" írása. Beleírt, ezt olvastam: -De elmegyek sajtos tésztáért. -Oh hozz nekem is! -Nem hozok! -Miért? -Mert ronda vagy! -Oké." Ennyire jutott ideje. De ami még vicc az egészben, hogy a történet szerint épp az igazgatói irodában beszélt a fõhõs az igazgatóval. Szóval eléggé furcsa volt. Közben Kevin huncutkául nézett. Aztán elolvastam a húzotjának írt levelet. NyaaGyeee. Naon naon pleee. Szóval nagyon <3. Aztàn hamar el is ment. Majd még írok másról is csak most elfáradtam. :( Nyaaaw!<3
2013.11.29. 20:15 D.e.k.o.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.