Amikor elkap a sírhatnék...mert rájövök hogy ismét csalódtam. Csalódtam valakikben, akiről azt hittem megváltoztak. De nem. Mert konkrétan semmihez nem tudnak értelmesen hozzá szólni. És erre nem lehet nem figyelni. Nem lehet vele nem foglalkozni. A szánalom, a bunkóság,az igazságtalanság, a tisztelet maximális hiánya és még sorolhatnám. A legrosszabb az egészben, hogy mindenkit rám haragítanak, megszégyenítemek. Olyan helyzetbe hoznak amiről nem tehetek de nem is mászhatok ki belőle. Mert ugye bár nekik mindenki hisz, ők kivételek a dolgok alól.
Erre csak egy mondás felel meg: Más szemében a szálkát is észre veszi, sajátjában a gerendát se. Nah egy csomó embernek ezen kéne elgondolkodnia. Keményen. Mert nem tudják hogy egyes embereknek nem kőből faragták.a szivét, hanem érzelemből.
SZÀNALMAS. HOGY TUDOM EZT KIBÍRNI???!