Tegnap már nem volt idõm beszámlni a pénteki napról. De most... Péntek a legkönnyebb nap. Informatijkával kezdünk, ahol többnyire csak a számítógépen játszunk. Ezen az infó órán is lazítottunk. Második óra ének óra volt. :3 Jöttek a Koreaiak. Nem voltak sokan csak asszem 9-10-en. Nagyo szerettem volna énekelni én is egyedül és énekeltem is. Úgy lett beosztva, hogy a Kádár Kata címû nép balladának az elsõ négy verszakát énekli el négy lány. Az elsõ versszakot Rózsa énekelte a másodikat Rebeka a harmadikat Linda és a negyedikkel pedig én zártam a dalt. A végén mikor leültem a helyemre Tamás bácsi meg is jegyezte: Ilyen jó hangot, Dórit ez megmenti a rossz jegytõl. Én meg mosolyogva elsüllyedtem a székben. Válaszolta: Igen, javítok... :) Ugyanis a dolgozatokban meg mindig egy pá ponton és az idõn múlik a jó jegy. Így nagy többségben a hangköz szerkesztéseket meg a pentatonokat hármasra írom meg. :( De persze rajta vagyok a jó jegyen, Így is, félévkor megkaptam a négyest, az órai viselkedésem miatt meg a hangom miatt. A harmadik óra nehezített bele egy kicsit nagyon a napba. Angol témazáró. Fura mód, de könnyen vettem a dogát. (Nah erendir? ) Remélem is hogy jól sikerült. Negyedik óra rajz volt, elkezdtem rajzolgatni életem második drapériáját, tiszta grafitos lettem. Az arcomat is kicsit összekentem. Szofi néni magához hívott, hogy menjek fel Tamás bához az énektermébe megkérdezni hogy melyik jegyet írja át tollal az egyik osztálytársam énekjegye közül a négyest vagy az ötöst. Én pedig megfeledkeztem a grafitfoltról az arcomon, a naplóval a kezemben felsétáltam az énekterembe. Benyitottam, erre épp kiknek volt órája Tamás bával? Kevinéknek, a 8. a-nak. Én kis cuki, a hajamat a fejembe söpörtem egy kicsit mikor rájöttem, hogy grafitos vagyok és elkezdtem: -Elnézést kérek a zavarásért-kis szünet- de Szofi néni küldött, hogy Farkas Istvánnak melyik jegyet írja át-mutatom a naplót az õ nevénél kinyitva-Mert hát ugye...-Itt abba hagytam. A tanár úr közelebb jött, és valahogy úgy a vállamra tette a kezét és mondta: Szofika csak döntse el mit gondol, nem szólok bele, amit akart azt írja át. Én meg közben csendesen nevettem, mert megpillantottam Kevint az altban az utolsó padban röhögni és azt az "értelmes" érdeklõdõ fejet vágni. Az haláli volt. .Jó, jó. Akkor megmondom neki, mosolyogtam egyet Kevin felé aztán egy halt "Viszont látásra" köszönéssel kiléptem a terembõl. Tesi óra volt a következõ, ahol kötelet húztunk. Egy harmadikos osztályal játszottunk együtt. Variáltak minden körben hogy kik kikkel lesznek. Én mindig a gyöztes csapatban voltam (vajon miért? ). Egyszer veszítettünk, de akkor szabálytalan volt mert két tanár a vesztésre álló csapathoz beszállt és megnyerték. Mert azért kettõ tesnevelés tanár nem kis erõvel rendelkezik. Amikor a fiú csapatok kerültek sorra akkor mi leültünk a zsámolyokra egy páran és elhezdtük Bárdos Lajos - Huszártánc címû kórus mûvét énekelni. Amit én teljes szivembõl imádok. :3 Ki is csöngettek, rohantunk az ebélõbe, hogy még a nagy sor elött megebédelhessünk. A kajához narancs volt, és meg szokásomhoz híven végigkérdeztem a mellettem ülõket hogy oda adják e a narancsukat, így 5 db narancsal távoztam az ebédlõbõl. Egy másfél óra múlva kezdõdött a kórus. Addig is elbeszélgettem egy kicsit Csillával, de még mindig nem tudok vele megosztani valamit ami eléggé nyomasztó.Aztán negyed kettõkor elindultunk a mappával és Kodály kötettel a kezünkben a kórusterem felé. De nem oda mentünk hanem leültünk a fogasokhoz. És jön Kevin. Elkezdünk beszélgetni, közben Csilla marad ülve a padon. Kevin fogja magát és valami kapcsán, áhh megvan. Az úgy volt, hogy hozott magával épp egy narancsot az ebédlõböl és dobálgatta. Az meg felzúródott valamire a falon. Aztán belekostól és azt mondja fal íze van. Én meg fölteszem a kérdést: Honnan tudod, hogy a falnak milyen az íze kiccsillag? Hát így!- válaszol és odalép a falhoz és belekostól. xD Szakadtam. Kb ez olyan volt, hogy ne keseregj, egyél inkább egy falat falat. xD Elvoltunk egy ideig, aztán az idõe pillantva odamentem hozzá és megöleltük egymást. Sikerélmény volt, mert nem ütöttem meg végre. Véletlen :) Jól telt a kórus is. Tamás bá meg volt elégedve velünk, mert tényleg jól szólt a kórus. :3 Utána kicsit elhülyéskedtem a folyóson Erikával és haza húztam a csíkot fél nyégykor. Persze gyalog, mert nem volt kocsi mert anya Pestre ment tv felvételre. Egy 50 erces séta zene nélkül, mert pár barom szétszakította a karácsonyra kapott fülesem. Ohh na most befejezem egyenlõre, mert már full vörös vagyok mert lehet hogy belázasodtam. ajj. Pussz.