Magyar irodalom. Tanárunk hiányzik ma így a helyettesítõ tanár szabadfoglalkozást rendelt el. El is kértem Csilla fülhallgatóját és mot megy az Elliot Minor! <3 <3 <3
Pénteken majdnem szívrohamot kaptam.
Ugyanis az Elliot Minor bejelentette a facebook oldalán, hogy újra fellép.
Csak egy a gond. Londonban. És én nem vagyok ott. Sõtt. Írtam is az oldalukra (persze angolul): Oh ebben az a rossz, hogy én Magyar vagyok. Ha ide is jönnèttek akkor is csak én mennék el. :'(
De remélem feltesznek majd képeket és így Magyarországról is követhetem az eseményeket.
Boldog Mikulást így utólag.
Bár nekem a 6.-a nem is volt olyan jó. :'(
Nem tudom miért (bár már gyanakszom) de mindig elkezdek depizni. Ez abból áll hogy random felkapom a vizet és sírok.
Azután meg végig ölelgetek midenkit.
Most is olyan jól esne egy ölelés. :)
Kevinnel szokásunkhoz híven nyomtuk a dumát a hètvégén ami nekünk csak egy napból állt mert szombaton is tanítás. De ezt már mondtam.
Mostanában alig beszélek Kevinnel "élõben" vagy hogy is fogalmazzak. Nem jön tanszobára, a suliban is max (de nagyon ritkán) egy ölelésre futunk össze. Mert mindig dolga van.
Abban reménykedtem hogy kedden hazakísér (40-60 perc) mert sétálva mennék haza egyedül. De kiderûlt hogy kicicívnek tenisz órája van aznap. Egyedül megyek. El sem hiszem. Még az öcsém sem hajlandó elkisérni.
Hajjaj. De mivel eltünt a fülesem zenét se tudnék hallgatni. De szerencsére Csillus oda adja. <3
Ma felelünk éneken a biciniumokból. Az igazat megvalva félek. Mert Liza akivel éneklek nem akarja. Ès nem is tudja rendesen. De ha nem felelünk le gyönyörûen az egy, szégyen, kettõ nem léphetünk fel a kórus fellépésen.
Pedig annyira szeretnék.
Reménykedek.
Jajjhajj.:(
Olyan ölelgethetnékem van.:((
Úgylátszik mostanában kicsit szeretethiányos vagyok.
Nyaaaw!<3