Jeszzus úr istenem. Pont ez a mondat ami a mondani valómhoz "illik", ugyanis a mai napom a bibliáról szólt. Annyit tudni kell rólam, hogy katolikusnak vagyok megkeresztelve de olyan szinten nem hiszek istenben és ebben az egészben, hogy az csak na. A harmadik órában egy bácsi jött be aki elkezdett magyarázni errõl. Majd szétuntam a fejemet. Amikor belépett a bàcsi a terembe nem tudom miért de szerintem furcsa energiákat árasztott (ez is hülyén hangzik) mert mimdenki màshogy viselkedet és tényleg màs lett a levegõ. Igazából az új szövetségrõl magyarázott, biblia osztás céljából. Politizált is (amiért legszivesebben kivágtam volna a bibliás dobozt az ablakon de ezt nem mondtam és nem is olvastad) és mindenféle meséket akart nekünk bemagyarázni. Hogy a biblia ilyen csodát olyan csodát tesz. "Ahha biztos" -tipikus nem érdekel a dolog arckifejezés. A végén énekelnünk kellett valamit én rám nézett mindenki hogy bökjek már ki egy dalcímet és egy hangot. Nos. Mély hangot adtam meg, de n gond legalább a fiuk tudtak alkalmazkodni. Mikor mentem volna ki kezet kellet fognom a bàcsival és áltvenni a könyvet. Ès azt mondta hogy a kézfogással elfogadom az összes tanítást meg miakínnyát. Nah tudod mikor. Hahaha. Nem vagyok olyan kedvemben hogy most higyek egy szerintem baromságban. (nah ezeknél a soroknál biztos elvesztettem egy pàr olvasómat de ha én így gondolkodom akkor nem gond.) Ez az egész hit dolog nem az én világom. Én a természetben a tudományokban hiszek, felvilágosult gondolkodó vagyok bocsánat, ha valakinek nem tetszik akkor sorry. Ez kicsit furcsán hangzik egy tizen évestõl de szerintem elég nagy vagyok ahhoz hogy eldöntsem mi a macskanyilában higgyek. De Kevinnel is megbeszéltem hogy majd ha nyolcadikos - kilencedikes leszek vissza térünk erre a témára. Váltás Ma nem tesiztem mert a drága civeckéimnek köszönhetõen a tesicuccom felszívódott. Játszottak de nem gond, mert amit játszottak mert nem szeretem a vért. Ugyanis ez megy a legjobban vérre. Viszont a padon ültem egy régi A-al. Valahogy szóba jött Kevin. Mesélte a beszélgetõ partnerem, hogy nem az én legjobb barátom Kevin. Nézek rá nagy szemekkel: -Hm? Igen? Ki? És ki más mint az én szivemcsücske (cinikusságomat kihozta) régi ovis társam csajszi. Még mindig nem tudom felfogni, hogy Kevin hogyan birja elviselni és legjobb barátjának tartani. (ugyan magamat se értem mostmár hogy oviban nek hogyan ment.) De én tudom, hogy a csajsz csak akkor viselkedik egy fiúval rendesen, ha nem csak barátságot akar. Ès ezt miért feltételezem? Mert szószerint 3. óta számtalan pasija volt úgy viselkedik mint egy tudjuk mi. Szóval kiakasztó a dolog. Váltás. Hétfõi napom délutánja: Kevintõl egy nagyon kedves SMS jött. Kedvem lett volna a nyakába ugrani. Aztán facen is nagyon aranyos volt. Kimondottan jólesett. :) Ennyi mára. Késõ van. Nyaaaw!<3
