Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

2013.11.04. 17:58 D.e.k.o.

Nah emberek...
Eltelt a szünet.
Holnap valami pirosba kell öltözzek, hogy passzoljon a vérvörös arcomhoz, ami akkor lesz olyan mikor felelek.
Remélhetõleg, holnap egy csomó csönaci birtokába fogok kerülni.

Kevinnel végre találkozhatok, a sok csetelés ellenére hiányzik az a hülye feje.*-*.

Énekbõl egész jól haladok, bár még a mollokat tanulni kell meg a kézre rakásokat. Mert a dúrok már mennek.:))
(bár nem mindenki nagyon érti hogy most mit mondtam igaz?)

Magyarból a szózatot egész elviselhetõen tudom....Itthon...egyedül...könyv kis segítséggel...az udvaron a hintán...:"))
Nem nagyon vagyok biztos hogy meg lesz az ötös.

Kórus lesz. Rájöttem, hogy szeretem a kórust, mert imàdok énekelni....de...(és ott a de)
Mivel az iskola szintje láthatóan romlik, ezért egyre több próba...stb.
És az nekem sok.

Szóval itt a november...

^
'
'
'
Ezt írtam tegnap este.
Ahoz képest kissé máshogy alakultak a dolgok.
Irodalomból nem kerültem sorra, ahogy éneken se.:)
De kóruson ültetés volt, ahol kisseb diákot kaptunk magunk mellé.
Tamás bá át akart rakni a legmélyebb szólamból (alt 2.) az egyel magasabb szólamba [(alt 1) mezzo)]
Majdnem kiugrott a szivem annyira kiakadtam, szinte sírtam. Úgy elvörösödtem, hogy csak na és remegni kezdtem.
Kedvem lett volna kiabálni azért hogy vissza rakjon. Ugyanis nekem nagyon fontos, hogy melyik szólamot éneklek mert én mindig is a legmélyebb altban énekeltem.
Ráadásnul, ha átkerülök akkor erõs hangot veszít az alt...
De nem is ez a lényeg...
Hanem hogy tovább nézegette a papìrját és gondolkodott aztán hirtelen vissza rakott az eredeti szólamba. "Szórakozz mással" "Deh vicces mondhatom" "Tessék kapjak szívrohamot" stb.. gondolatok voltak a fejemben.

Tanszobán Kevin és az egyik barátja össze nyálazták a mappám (szokás szerint) a szöveg kiemelõm is a kezük ügyébe keveredett.:")
Èn csak néztem, hisz nem tudtam mit tenni.:"")

Nah ez volt a napom. Megúsztam sokmindent, de holnap is tartogat rosszakat.

Nyaaaw!<3

A bejegyzés trackback címe:

https://verses-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr855904809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása