Pff..
Itt ülök az ablakban és nézek kifele, nézem az érkezõket.
Közben ott sír Emma de senkinek nem mondja el mi az ok.
Akkor hogy várja el hogy segítsünk.
Aztán ha vigasztalák akkor meg az a baja.
Ha pedig nem akkor meg az.
Megsértõdött.
És úgy jött be a termbe hogy torka szakattából sírt.
Mindegy inkább nem avatkozom közbe medt nem èppen az a személy.akit nagyon szeretnék.
Reggel óta megváltoztak a gondolataim errõl az ügyrõl.
Rájöttem egy kis megfigyelés után Csillávak az ügyre.
Nem mindom mi volt a gond mert még Nóra ismét megtámad.
Huhh.
A fülgallgató mégse távoli álom.:))
A szüleim láttak valahol egyet olcsón szóval majd meglesz.
Ma Kevinnel mentem haza.
Pont arra ne jutott idõ az egy órás gyalogtúra közben, hogy arról beszéljünk amirõl kellett volna.
Mindegy.Majd hétfòn..
Persze a zene a fülemben imádooooom a zenét.
Igaz Tamás bácsi azt mondta,hogy a klasszikus zene a nyit utat a szívhez.Akárki akármit mond, nekem ezek a számok vannk olyan hatással rám hogy leírhatatlan...
Boldoh eszek tõlük.
Nyugodt és jut udõm gondolkozni az élet nagy dolgain.(nem a wc-rõl beszélek)
:))
Olyan állapotba vagyok mint egy agyhalott.
Nem tudom mit csináljak. Csak ülök és fekszek az ágyamban.
Firkálgatok. Meg ilyesmi.
Koncentrálni...Nincs bennem.
Az iskolában olyan vagyok mint egy 5-6 éves kislány.
Játszom az eszem.
De amikor elbújok a függöny mögé az ablakba jobban érzem magam. Érrettebb viselkedést veszek fel.
Asszem kezdek tényleg furin viselkedni...
Nyaaaw!<3 D.e.k.o.
