Ma van a blog-születés napom.
Ma egy éve van az, hogy megosztok veletek pár dolgot, amikaz életem darabjai.
Remélhetõleg van aki szokott még olvasni, esetleg néha-néha benéz hozzám.
De ha nem lenne, akkor sem roskadok magamba, ugyanis ezt nem azért írom, hogy mindenki olvassa, és nem azért, hogy a legjobban látogatott, top listán legyek naponta.
Nekem az is elég, hogy ha a Csilla benéz, vagy esetleg GrétiPEACE*-* barátommal a facebookon tudok csetelni.
Mert itt megismertem, és sokat megtudtam róla.
A blogol sokmindenkit össze hoz, egyik ismerõsöm már évek óta összejá egy barátjával, akit itt ismert meg.
Na szóval. Ez a blogol.hu egy nagyon jó hely, szivesen regisztráltam be, és szivesen maradok itt ameddig csak tudok.
Most, hogy így egy éves lett a blogom, rájöttem, hogy egy év nem is olyan hosszú, mint ahogy gondoltam.
Csak soknak tûnik.
Köszönöm azoknak akik eddig olvastak, és õrizzék meg jó szokásukat, hogy legyen kikre támaszkodnom, hogy nem a következõ barom vagyok aki csak regisztrál, megigéri, hogy naponta ír aztán tojik rá nagyívben....
Akkor csõ-váz (hogy a mai kortásaim szavaival éljek) mindenkinek!
Üdv: D.e.k.o.
