Késve ugyan, de beszámolok most a pénteki és szombati fellèpésről.
Pénteken egy 4 csillagos, modernd tip-top hotelben volt a szereplés, ahol egy kosaras ünnepségen voltunk nyitó szám.
zElőször is, tudni kell rólam, hogy nem jártam szállodában szerintem soha, főleg nem egy alig 1 éve épült szuper modern huhhaj helyen.xdd
Bemenetel közben találkoztam Mónival a parkolóban, így karöltve mentünk be az önműködő ajtón az előkelőség birodalmába.
Nagynehezen megtaláluk azt a termet ahol a Miraculum gyermek kar van kijelölve. Benn kaja volt meg víz, látszólag elég szomjasak voltak a többiek, alig maradt víz. (nah meg felzabálták a fornettis sütiket #látszikaszínvonaaaal_1
Elindultunk megkeresni a mosdót.
Hát én mikor megláttam....konkrétan kijelentettem, hogy beköltözök a mosdóba. Akusztika, tisztaság, woooaaaa-ság vonzott.xdd
Persze csináltunk képeket, hogy legyen bizonyíték: Mi ott jártunk, sőtt fel is léptünk!
Azután mindenkihez oda mentünk: heee te voltál már a Wc-ben?
Nem? Nah most gyere.
A hat köröm után ki mentünk a szálloda kis udvarjára, ahol szintén készültek képek. :D
Mert mi megtehetjük.xd
Àtkarolva egy pár osztálytársam a kert körül elegánsan, magassarkúban végig topogtunk. #Mert mi megtehetjük.
Hiretelen valaki fel kiált: Ott jön Tamás bácsi!
Nem tudunk hova kapni, rohanunk, hogy le ne legyünk cseszve.
Bevonultunk a "díszterembe" elpróbálni egy pár darabot, közben egy páran ott rohangásztak elöttünk, készülődtek. Tamásbá egyszer csak azt hitte, hogy csupán mi látjuk, és az egyik darab elején elkezdett táncolni, balettozni, úgy vezényelte a kórust. Deeeeee mondom, csak azt hitte hogy mi vagyunk....közben be jött egy pasi fényképezővel a kezében és elkezdett kattingatni. Nem tudtuk megállni hogy ne röhögjünk. Drága tanárurunk pedig nem nagyon fogta hogy min nevetünk. Végül a darab végén hátra nézett és még rá is játszott a dologra.xdd
Elkezdődött az ünnepség, fel konferáltak minket. De nehogy már a mögöttünk lévő színpadon énekeljünk, neeeem. Lenn álltunk a néző közönség asztalainál.
Közvetlen elöttem ült az a bácsi aki rohangászott egy kicsit a próba alatt szóval látott egy s mást. xd
Szerintem egy elég jó műsort produkáltunk. Mikor vonultunk le, az a bácsi oda szólt nekem: Haláli figura ez a karnagy!
Válaszolom: Nekem ének tanárom is
Gyors reagáció: Oh örömehet nap mint nap be menni énekre!
Itt véget is ért az üneppi nagy teremben való álldogálásunk.
Mindenki viharzott haza, én egyik B-el mentem haza aki az ovis társam is volt és ott laknak ahol mi. Kifele távozáskor megláttunk a recepción egy nagy-nagy tál minőségi cukrot sok fajta ízben és oda mentünk venni...én alapvetően illedelmes vagyok. De csordában nem. Szóval először fogtam magam és csak egyet vettem. De a többiekkel vissza mentem és vettem még. Megböktek, hogy dik, vegyek nyugodtan. Erre belemarkolok ahogy ők is....hm. Erdekes #ÉZIszinvonal látszik..xdd
Ez volt a péntek.
Jön a szombat. Délután 16:30-ra.volt jelenésünk. Minden ment rendesen, bejött Tamás bá elmondani a beszédet ami amúgy szarkazmust félre téve rendkívül fontos és érdekes...szerintem.
Mondja: "Ez a vendég kórus nem olyan mint ti, felnőttekből áll, nem biztos hogy nagyon jó lesz, hisz köztük sokan családokban élnek, gyerekeket nevelnek és csak szabadidejüket feláldozva járnak el a kórusba is.
Felvezényeltek miket a díszterem elé, megvártuk a kicsinyek kórusának műsorát aztán jöttünk mi. Közben csatlakozott a Miraculumhoz Tamás bá másik kórusa az Aurin leány-, és női kar. Így Miaurin néven léptünk színpadra. Jó szokásomhoz híven első sorban álltam és mivel alt vagyok a szèlén és azon belül a legeslegelső voltam. Ebbő adódóan én vezettem fel a kórust.
A műsor szerintem most sem lett rossz. Ééès aztán jött a díszvendég kórus. Nekünk a néző téren kellett végig nézni az ő előadásukat.
Mikor felléptek a színpadra ez fordult meg a fejemben: Jesszus...Ezek a nők nem gyermekeiket, hanem az unokáikat, dédunokáikat nevelik nyáron...Szabad idejük is van biztos...hisz tuti nyugalmazottak.
De minden esetre nagyon becsülöm őket, ennyi idősen kórusban énekelnek. A végén beálltunk mi is a oda közéjük és együtt énekeltük a szellő zúg-ot amit szerintem egy éve nem is hallottam vagy láttam a kottát. Szóval konkrétan hoppszlaaa érzés futott át rajtam.xdd
De a közepén valami csak eszembe jutott.
Nah jó éjt! xd
Most inkább lehet hogy célszerűbb lenne a fellépésekről beszámolni, de egy gondolat megosztása most szerintem jobb.
Végül megengedte, hogy tanszoba végéig nálam legyen. De hirtelem buszhoz kellett rohannia és a fejemen maradt, így haza vittem. Ezt írtam ki egy képhez amin a fejemen van a kalap: Peti, tanszobán találtam egy kalapot....jó haverok lettünk...úgyhogy többet ne keresd. :*
