Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

Kóóóruuus....:3

2014.04.08. 21:03 D.e.k.o.

Késve ugyan, de beszámolok most a pénteki és szombati fellèpésről. 

Pénteken egy 4 csillagos, modernd tip-top hotelben volt a szereplés, ahol egy kosaras ünnepségen voltunk nyitó szám.

zElőször is, tudni kell rólam, hogy nem jártam szállodában szerintem soha, főleg nem egy alig 1 éve épült szuper modern huhhaj helyen.xdd

Bemenetel közben találkoztam Mónival a parkolóban, így karöltve mentünk be az önműködő ajtón az előkelőség birodalmába.

Nagynehezen megtaláluk azt a termet ahol a Miraculum gyermek kar van kijelölve. Benn kaja volt meg víz, látszólag elég szomjasak voltak a többiek, alig maradt víz. (nah meg felzabálták a fornettis sütiket #látszikaszínvonaaaal_1

Elindultunk megkeresni a mosdót.

Hát én mikor megláttam....konkrétan kijelentettem, hogy beköltözök a mosdóba. Akusztika, tisztaság, woooaaaa-ság vonzott.xdd

Persze csináltunk képeket, hogy legyen bizonyíték: Mi ott jártunk, sőtt fel is léptünk! 

Azután mindenkihez oda mentünk: heee te voltál már a Wc-ben? 

Nem? Nah most gyere.

A hat köröm után ki mentünk a szálloda kis udvarjára, ahol szintén készültek képek. :D

Mert mi megtehetjük.xd

Àtkarolva egy pár osztálytársam a kert körül elegánsan, magassarkúban végig topogtunk. #Mert mi megtehetjük.

Hiretelen valaki fel kiált: Ott jön Tamás bácsi! 

Nem tudunk hova kapni, rohanunk, hogy le ne legyünk cseszve.

Bevonultunk a "díszterembe" elpróbálni egy pár darabot, közben egy páran ott rohangásztak elöttünk, készülődtek. Tamásbá egyszer csak azt hitte, hogy csupán mi látjuk, és az egyik darab elején elkezdett táncolni, balettozni, úgy vezényelte a kórust. Deeeeee mondom, csak azt hitte hogy mi vagyunk....közben be jött egy pasi fényképezővel a kezében és elkezdett kattingatni. Nem tudtuk megállni hogy ne röhögjünk. Drága tanárurunk pedig nem nagyon fogta hogy min nevetünk. Végül a darab végén hátra nézett és még rá is játszott a dologra.xdd

Elkezdődött az ünnepség, fel konferáltak minket. De nehogy már a mögöttünk lévő színpadon énekeljünk, neeeem. Lenn álltunk a néző közönség asztalainál.

Közvetlen elöttem ült az a bácsi aki rohangászott egy kicsit a próba alatt szóval látott egy s mást. xd

Szerintem egy elég jó műsort produkáltunk. Mikor vonultunk le, az a bácsi oda szólt nekem: Haláli figura ez a karnagy!

Válaszolom: Nekem ének tanárom is

Gyors reagáció: Oh örömehet nap mint nap be menni énekre!

Itt véget is ért az üneppi nagy teremben való álldogálásunk.

Mindenki viharzott haza, én egyik B-el mentem haza aki az ovis társam is volt és ott laknak ahol mi. Kifele távozáskor megláttunk a recepción egy nagy-nagy tál minőségi cukrot sok fajta ízben és oda mentünk venni...én alapvetően illedelmes vagyok. De csordában nem. Szóval először fogtam magam és csak egyet vettem. De a többiekkel vissza mentem és vettem még. Megböktek, hogy dik, vegyek nyugodtan. Erre belemarkolok ahogy ők is....hm. Erdekes #ÉZIszinvonal látszik..xdd

Ez volt a péntek.

 

Jön a szombat. Délután 16:30-ra.volt jelenésünk. Minden ment rendesen, bejött Tamás bá elmondani a beszédet ami amúgy szarkazmust félre téve rendkívül fontos és érdekes...szerintem.

Mondja: "Ez a vendég kórus nem olyan mint ti, felnőttekből áll, nem biztos hogy nagyon jó lesz, hisz köztük sokan családokban élnek, gyerekeket nevelnek és csak szabadidejüket feláldozva járnak el a kórusba is.

Felvezényeltek miket a díszterem elé, megvártuk a kicsinyek kórusának műsorát aztán jöttünk mi. Közben csatlakozott a Miraculumhoz Tamás bá másik kórusa az Aurin leány-, és női kar. Így Miaurin néven léptünk színpadra. Jó szokásomhoz híven első sorban álltam és mivel alt vagyok a szèlén és azon belül a legeslegelső voltam. Ebbő adódóan én vezettem fel a kórust.

A műsor szerintem most sem lett rossz. Ééès aztán jött a díszvendég kórus. Nekünk a néző téren kellett végig nézni az ő előadásukat.

Mikor felléptek a színpadra ez fordult meg a fejemben: Jesszus...Ezek a nők nem gyermekeiket, hanem az unokáikat, dédunokáikat nevelik nyáron...Szabad idejük is van biztos...hisz tuti nyugalmazottak.

De minden esetre nagyon becsülöm őket, ennyi idősen kórusban énekelnek. A végén beálltunk mi is a oda közéjük és együtt énekeltük a szellő zúg-ot amit szerintem egy éve nem is hallottam vagy láttam a kottát. Szóval konkrétan hoppszlaaa érzés futott át rajtam.xdd

De a közepén valami csak eszembe jutott. 

Nah jó éjt! xd

A bejegyzés trackback címe:

https://verses-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr755988468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása