Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

Káosz kísért minenhol avagy szeretem de nem:(

2013.10.27. 19:55 D.e.k.o.

Megtörtént a séta. Elindultam 14:32-kor és 17:30 körül támolyogtam haza. Ugyanis összetalálkoztam Kevin ex barátnõjével és banájával. Azzal kezdõdött, hogy megyek végig a parkon, gondolom leülök egy messzebbi padra egy motoros cigizõs bandától arrébb pihenni. Hallom, hogy valaki a nevemet mondja. Kit látnak szemeim? A volt baránõt. Én nem utáltam meg. És õ sem engem. Csak itt Kevin az ellentét. Õk utáják egymást. Igen igen...A csajnak is vannak hibái. Többeközött, hogy bagózik és piál. De amikor én is ott vagyok nem viselkedik rosszul. Megvéd a barátaitól is, akik esetlegesen kinyírnának mert azt jhiszik Kevinnel járok. Kevin nem mondta el nekem, amitõl kicsit meg is ilyedtem, hogy tegnap este össze ugattak. Nem esett jól amikor elkezdett az egyik fél anyázni, aztán a másik is, hogy az egyik ilyen hülye a másik meg olyan. Nem akkarok ebben részt venni. Egyszer az egyik ír nekem hogy z meg az a baja, másszor meg a másik. Hallgatom én, meg próbálok belõle leszûrni valamit, de hiába.. Ennek az egésznek semmi értelme. Már hamarosan egy hónapja, hogy vége küztük mindennek és Kevin már gyógyult. Nem volt depressziós, tök jól megvolt. Erre mindennek vége. Újra a depresszió vermében csücsül. Mert amikor mi, a barátai húztuk volna ki, elszakatt a verem nyílásánál a kötél és vissza esett. Az lenne a legjobb, ha mind a ketten ott hagynák egymást és nem foglalatoskodnának a másikkal. És aztán jön... Melyik pártra álljak.. Haha:( Jó olog amikor mind a kettõ valami óriási egy barom. Kevin is követett el hibákat mégis az õ pártjára állok, mert szeretem és nagyra becsülöm. De ugyan akkor ott van a lány is, akinek szintén igaza van, viszont borzasztóan nagy hülyeségekkel cseszi el az életét. Volt már neki minden féle pasija)minden korból 13-23) Kevin mellet több érv szól. Soha nem hittem volna, hogy egyszer belefogok keveredni annak a lánynak az életébe, akivel csak pár órát beszéltem és teljesen vadidegenként néztem rá... Hmm.. De az én blogom nem más emberek szerelmi életének a kitárgyaló helye. A lényeg hogy elkeseredtem mert a barátaimból teljes káosz lett. És még mindig ki vagyok akada a régi ismerõsöm és Kevin közti barátságon. Nem tudom felfogi. Nyaaaw!<3

A bejegyzés trackback címe:

https://verses-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr25904822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása