Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

2013.09.30. 16:51 D.e.k.o.

Na hi!:)Tegnap az egyik osztálytástam srác összeröffenést tartott náluk szülinapja alkalmából. Az osztályból sokmindenkit meghívott, köztük engem is.
Gondoltam nem leszek bunkó, elmegyek.
Azzal kezdõdött, hogy a kapuban álltam és mellettem egy srác akit nem ismerek. Azthittem megnyomta a csengõt, de nem. Montam neki hogy nyomja már meg mégegyszer...Erre megnyomja a névtáblát....uhh...kiakadtam mekkora idióta...
Fogatam magam megnyomtam a csengõt.Kijött az anyuka és bekisért.
Mindenhol fiuk!!!!
Egyedül voltam csaj!
Ráadásul senkit nem ismertem csak Nándit és Titit(becenév az Istvánból)Na meg a házigazdát.
A többi mind a vizilabdás barátai voltak.
Felhívtam azokat a lányokat akiknek elvileg jönniük kellet volna. És nem. Nem jönnek. Bebizonyosodott,hogy csak én maradatam lány.
Egy-kettõ srác elkezdett rám hajtani.
Sípcsonton is rugtam õket.De ez nem tántorította el semmitöl a jómadarakat.
Tele volt pufival, chipsel, cukorral, itallal a szoba.
Igazából én a házigazdával nem vagyunk beszélöviszonyban,mert egy hülye.
Amikor elmentek újabb srácot hozni csak Nándi és én maradtunk a házban gyerekek.
Tudtunk is dumálni egy kicsit. ÉRTELMESEEEEN!!!Csak a baj az volt, hogy vissza jöttek. Játszanom kellett a vagány nagyjányt amitõl kicsit visszariadnak a kis 10 éves vadbarmok...
18-kor azt mondtam hogy a szüleim szóltak hogy menjek haza.Pedig nem is mondtak semmit. Csak mivel az osztályból Titi elment aztán már Nándi is menni készült. Ezért én is mentem miután egy maroknyi cukrot zsebre vágtam.hmm.
Nagyon fáradt voltam mint ezt Kevin is bizonyíthatja ugyanis alig bírtam vele chatelni.:))
Nyaaaw!<3D.e.k.o.

A bejegyzés trackback címe:

https://verses-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr905904869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása