Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

2013.09.27. 15:15 D.e.k.o.

A mai nap vegyes. Tesi óra nagyon jó volt.Mindenk szabályosan játszott. Amikor lánc fogòztunk a két lánc egymásnak ment. Mimdenki nevetett:) Amikor ezt a jegyzet írom (13:21) màr vége van az óráknak. Az osztály kisebb része még tanszobán van mert nincs három óráig tartó kórus.Tamás bá Cipruson van a nagyobb kórussal. Amitõl most nagyon szomurú lettem avagy összezuhanzam az az volt hogy Petiék elkezdtek szervezkedni. Lizust megakarták hívni. Egy listát állítottak össze az esélyeseknek. Én persze nem voltam rajta. Milyen cuki.haha.. (ha nem vagyok jól cinikussá válok) Na és amikor beszélgettünk hárman négyen Lizynél odaállítanak és magyaráznak Lizának. Elõször rávágja hogy nem tudja de szivesen elmenne. Aztán rámnéz és látja hogy könnyezni kezdek. Suttogva: -Ha úgy jobb neked akkor nem megyek!:) -Neeem menj nyugodtan. Nem érdekelnek már.:) Mondtam mosolygósan.De majdnem ott sírtam el magam. (De jó bezártak a hátsó terembe. Megyek dübörögni. Nah észrevették) Ott tartottam hogy elkeztem mondani hogy: -sziasztook mehettek...sziasztooook!-halkan és sírós hangon. Elötte pedig Liza volt teljesen depressziós állapotban. Van egy fiú az osztályban akinek már régóta tetszik. Viszonozta volna csak nem tudta eldönteni mit is gondol. Csak Csillának Szilvinek Mónikának és nekem mondta el azt amit gondol. Csak mi tudtunk ezekrõl. De valahogyan kiszivárgott és az osztàly fele errõl beszèlt. Lacika pedig elkezdte keverni a szart. Ebédkor odament Lizyhez és azt mondta neki: -Nekem azt mondta a "szerelmed" hogy õ csak hülyéskedett és nem szeret. Lizikém teljesen kiakadt és a folyósó legsötétebb zugába elment sírni. Nem engedett.oda senkit csak Szilvit a legeslegjobb baràtnõjét. A teremben találkoztam a sráccal és megbqeszéltem vele, hogy hogyan is gondolta az ügyet és hogy Laci igazat mondott e. Kiderült az, hogy csak hazudott az idiótája és hogy Nándi komolyan gondolta és nem csak hülyült. Odaküldtem hogy dumálják meg a helyzetet. Egy öt percet kettesbe hagytuk õket és amikor bejöttek a terembe olyan boldogan mosolyogtak mint més soha.;) (írás befejezte nagyobb megszakításokkal: 15:08) Nyaaaw!<3

A bejegyzés trackback címe:

https://verses-elet.blog.hu/api/trackback/id/tr815904871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása