Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

2014.03.30. 10:37 D.e.k.o.

 

Ideje valamit ide is írni, nem csak a chat ablakba Németh Kevin elõugró fejéjéhez.xd
Szóval egykis beszámoló és hozzáfûzött gondolatok:
Hétvégém nem volt olyan stressz mentes, mert a facebookon a 7.@csoportban ment a veszekedés rendesen, Amit nem részleteznék,annyi a lényeg hogy kb ott volt mindenki hogy engem kikell csapni a csoportból.
Mindegy, nem kell vele törõdni, nyugodtan puffogjanak magukban. Kit érdekel?!
Hétfõn a pénteki felelés "gyümölcsét szakítottuk le" magyarán felléptünk. De persze ez sem ment felhõtlenül, mint átalában semmi sem.
6. óra kórus utolsó 10 perc: akik hétfõn járnak próbáraaradjanak ott, a többieknek spuri ebédelni.
De nem csak azokaradtak ott akik lefeleltek, hanem azok akik jártak ugyan próbára de pénteken beszartak nagyon és nem jöttek el. Tamás bá elkezdett velük ordítani, hogy mit gondolnak magukról.stb...
Aztán megkérdezte azokat akik lefeleltek: ki merjünk állni így is? Úgy hogy egy halom ember cserbenhagyta az énekkart?
A bátor igen szavatat gyõzött, bármi áron is, de mi kiállunk és ilyen kevés létszámmal is énekelünk.
Végül mikor próbaként a színpadra álltunk, Tamás bá megkérdezte a nézõ téren ülõ cserbenhagyókat, hogy ki tudja a darabot. Ketten jelentkeztek, azokat felengedte a színpadra feleltetés nélkül.
Megvoltak a fellépõk.
Természetesen, én az elsõ sor, altjában helyezkedtem el, mint világéletem össes szereplésén.
Azután ének jött még nekünk, Tamásbá valakit a színpadra felállö B-s után küldött, hogy meggondolta magát, óra után jöjjenek felelni.
Vissza jött a küldönc azzal, hogy az egyik lány inkább meggondolta magát és nem akar lefelelni.
Haza is ment.
De a másil B-s a 7. óra után ott állt az ajtó elõtt, megvárta míg kivunul az osztály aztán bement remegve õ is felelni.
Miután megebédeltünk hallottuk a hírt, hogy sikeresen lefelelt és felléphet. (meg egy hatodikos is úgy gondolta, hogy megpróbálja. Az egész kórusban egy hatodikos szerepelt. )
Beözönlöttünk tanszobára ebéd után, Vikóval, Lizával és Lucával bementünk a hátsó terembe tanulni, de abból nagyon nem lett más, mint lelkizés. :D
Nem bánom, legalább kicsit összébb kovácsolódunk, de a Szondi két apródja nem fog magától a fejünkbe menni.xd
16:00, az irányt a lányokkal a mosdó felé vettük, átöltöztünk a parasztblúzba és a miraculum szoknyába.
Elköszöntünk Vikó/Cula/Buksi-tól és felsprinteltünk a Miraculum terembe.
Mikor Tamás bá is szándékozott belépni a terembe elkezdtünk beénekelni. Egyszer csak elkezd a tanárúr az ask.fm-rõl dumálni. Elsõsorban az én lecseszésem akart lenni, hogy hogy gondolom hogy használok egy ilyen perverz dolgot. Már megbocsásson, de olyan szinten nincsen köze hozzám, olyan szinten nincs joga lekövetni....
Szánalmas, hogy az egész kórus elõtt tette ezt. Ami meg még nagyobb baromságra vall, hogy nem csak a kórus,hanem a két nyolcadik a mi hetedik osztályunkban is elõ hozta, keményen lecseszett. Kicsit kiakasztó amikor vissza hallom hogy máshol is ez a téma,az én ask.fm-emen mit merészelek moccanni.
 Szánalmas ahogy lekövet, és azt mondja, ezzel csak nekem akar jobbat. What? Akkor dik, hívjon oda magához és beszéljük meg, ne égessen ország-világ elõtt. -.-"
Hagyuuuuk.
A lényeg, hogy arany minõsítést kapott a kórus dicsérettel, diplomàval. Ez egy nagyon jó eredmény, mivel ez egy közèpiskolás kórus verseny volt és minket is úgy pontoztak mint a nagyobbakat.
A többi napon az hideg futkosott a hátamon, nah meg az ideg kiakasztott.
Azokat nem részletezném mindenki csak röhögne a bajaimon...
Rájöttem pár dologra,ami számomra sajnos girtelen sok információ. Sok. És fájdalmas, kikasztó.
Szerda tanszobán Kevin odaült mellém. Elvoltunk, összefirkálta a kémia füzetemet illatos filcek használatával.xd
Megmegrágcsálta a tea filtert amit csoda mód, de a zsebemben találtam.
Csütörtökön, mikor vége volt az óráknak rohantunk az ebédlõbe, Buksika az osztályterem elõtt monda nekem: Gyere a hátamra.
Én: Whaaat?
Õ: Gyere!
Felugrok, erre elkezd rohadt gyorsan rohanni. Az udvaron is keresztül futott velem. xd Aztán az ajtóban letett. xD Tanszobán, Culámmal tanultam (Vikó csak így becézem, de hallgat a Buksira isxd) aztán amikor kiment a tanár elkísértem a buszhoz. Nem a legközelebb van, kb 5 perc sèta. Vártunk egy ideig a buszra, de elkezdett csöpögni az esõ ezért gyorsan nagy ölelés, elköszönés, sprint vissza a suliba. Nos pont úgy sikeredett vissza érnem, hogy elértem a fuvola órámat is és a tanár se vette észre 10 perces elszublimálásomat.
Pénteken elmaradt a kórus, így nagyon hamar haza is mehettem.
De jó volt a nap, mert nem voltak egy csomóan, többek között Lacika sem, mert néptánc versenyre mentek. Angol órán belép a tanár: Hol van Lacika?
Ma nincsen.
És a tanárnõ szószerint ugrált örömében.
Szombaton mentem Lizushoz kutyàzni.

Persze egybõl mikor felmentünk a szobába: mi a wifi jelszó?
Nagyon sokat kutyáztunk. Kis 4 hónapos németjuhász kölyök. Nagyon culaaa. :3
Busszal voltam, vissza fele egyedül mentem és unatkozásomban Kevinnel, Vikóval, Petivel, Lizussal való beszélgetéseimet olvastam vissza mivel netem az nincsen.
Haza jöttem és elterültem az ágyon közben beszélgettem a facebookon.

Egyszerûen sehogy nemtl tudom magam kipihenni, mindig valami bajom van. Nemakarommmm...

süti beállítások módosítása