Dóri egy katasztrofális osztályban

“Mindannyian saját, eredeti gondolkodásmóddal születünk, gyakran mégis utánzóként halunk meg.” (Erich von Däniken) Sziasztok! Gombolyagy Dóri vagyok. Teljesen idétlen világban élek, ahol természetesen nem nagyon érzem jól magam. Életemet már 13 éve élem. Szeretek gondolkodni egy s másról, amikről sokan azt gondolják felesleges. Pedig nem. Sok embertől hallottam már, hogy milyen érett gondolkodásom van ilyen fiatalon. A szóhasználatom is furcsa, egy átlag emberhez képest. De ez van. A idézet, melyet Erich von Däniken-től idéztem, pontosan azt mutatja, vagy mondja el, hogy az emberek mennyire nem gondolkodnak, és inkább a másikat utánozzák. Bár lehet, hogy ez másoknak nem ilyennek tűnik, de ebben is mások az emberek. Természetesen nekem is vannak hülyeségeim, amiket sokan nem nagyon tolerálnak. Gyorsan felkapom a vizet, de már rajta vagyok a megoldáson. De ennek ellenében áll az a jó tulajdonság, hogy szinte még a legnagyobb ellenségemmel, is eltudok lenni, ha nincs min összevesznünk. Bátran forduljatok hozzám, jó pszichológus vagyok. Gondolkodjatok egyénien, ne legyetek birkák!:) Na de nem húzom az időtöket, mindenkinek van dolga, siessen oda!:)

Friss topikok

Kísérteties kép

2013.07.07. 13:01 D.e.k.o.

Ez a kép pont olyan mint ha a barátnõimmel lennénk rajta... Az elsõ biztos én vagyok. Rajta van még Csilla, Szilvi és Lizy.

Huhh...:)

2013.07.07. 12:59 D.e.k.o.

Itt vagyok. Már egy ideje nem írtam. De naponta voltam itt persze, csak a lustaság nagyon erõt vett bennem. Azóta pár dolog eszembe jutott. Jövõre nem leszünk a "régi jó C osztály" Jövõre tudjátok A-sok leszünk. Ez a keveredés-kavarodás összevonás kicsit megkeveri-megkavarja az évfolyamot. Olyan terembe megyünk ami még sosem volt osztályterem, és már két éve rajzteremként tekintünk rá. De meg lesz fordítva, így még jobban megleszünk kavarva. Az is eszembe jutott, így visszatekintve a múlt évekre, osztálykirándulásokra, délutánokra, rajzszakkörökre, órákra, tanulószobákra és könyvtári hülyéskedésekre és mindenféle történésekre amik mosolyt csaltak legtöbbször komoly arcomra. Akkor "éltem" (hogy is fogalmazzak, ez a szó fejezi ki a legjobban a boldogságot, ami kiemelte a jót a rosszból)szóval akkor élem igazán. Nagyon jókat mulattunk, szabályokat szegtünk, melyekbõl Szofi néni mindig kihúzott minket, vagy még ki se derült. Vagy még esetleg bele se keveredtünk csak páholyból néztük ahogy a B-sek hülyét csinálnak az iskolából. Akkor istentelenül vicces volt. Azok a napok is eszembe jutottak, amikor Szofi néni rajz versenyekre küldött minket (Csilla, Lizy, Kriszti, Peti Én) a rajzszakkörösöket és lesöpörtük a többi sulit, és elsõ helyen végeztünk az én (nem azért hogy magamat fényezzem) ötletemmel. Annak a nyereménye pedig egy Gárdonyi túra. Vagy amikor bûn megelõzési versenyre mentünk, amiben a sportot vették elõnyösen, de volt elméleti is amiben jobban jeleskedtem mint a labdahajításban, futásban... Azon harmadikak lettünk. De nem azért kezdtem el ezt a bejegyzést, hogy össze legyenek gyûjtve az eredményeink, hanem, hogy kilyukadjak arra, hogy nem is az egész osztály egy valag. Csak a 82%-a hülye.(Egyébként tényleg kiszámítottam az év végén tanult százalék számítással.) Na a lényeg az, hogy hiányozni fog az osztály, mivel jövõre már nem leszünk úgy mint régen...:/ Üdvözlök mindenkit: D.e.k.o.

süti beállítások módosítása