Ezt a verset tavaszal írtam, még akkor, amikor március közepe volt, de még próbálkoztt az idõ a hóeséssel.
(hát hogy is fogalmazzak) Ez csak egy képzelet világ mely tavasznak él.
lyenkor már nagyon szerettem volna a tavaszt. De nem jött.
Ezért megszületett ez a bénácsa kis versike...:D
Kimegyek, leülök, hasalok, felmászok
Kimegyek a kertbe,
Leülök a fûbe,
Elhasalok szépen,
S boldogan éneklem,
A tavasz hívó dalát.
S utána...
Felmászok a fára,
Lógatom a lábam,
Nem ügyelve másra,
Csak a tavasz dalára.
S egy ütem után,
Kinyílik egy szép tulipán.
S a második ütemben,
A fa már nem rügytelen.
Zöld rügyek pattannak,
Szép tavaszt varázsolnak.
Szívok egy kis friss levegõt,
S elgondolkodok,
Oly tavasz illatú,
És ez gyönyörködtetõ!
Kell tavasz, kell!
Nem kérek mást, mer´,
A tavasz az élethez kell!